Demjén Ferenc : Most kell eldöntenem 2

Ez a perc mi nem volt eddig sosem
Rajtad áll, hogy nyersz, vagy vesztesz velem
Ez a perc, hogy mindenki rajtunk mosolyog
Ellenség barát a rokonok
Csak bámulnak ránk

Ez az út, hogy minden együtt legyen
A te új az én rég magányos nevem
Ezután már a szálloda portán kiderül
Hogy enyém vagy, nem vagy már egyedül
S tán másképp néznek rám

Ezután ha, minden csak félig sikerül
Te is hibás vagy nem csak én egyedül
Már nem szólhatsz rám

Maradunk hol eddig voltunk, s leszünk
Csak a világ, az táncolt egy kört nekünk
Ezután ha bárhol is kábán ébredek
Már tudom, miért vagy s én miért leszek
Mindig jó hozzád
Nagy az út, és abba még minden belefér
Hát szaladjunk együtt a holnapért
Vigyázok majd rád

És ezt most kell eldöntenem
Te kellesz vagy a végtelen
Vagy együtt mind a kettőt elnyerem
Nekem most kell eldöntenem
Te kellesz vagy a végtelen
Vagy együtt mind a kettőt elnyerem

Ne ígérj, és én sem súgok neked
Szavakat, ami szép, de mégsem hiszed
Amikor a szemedbe nézek, kiderül
Hogy ki az, ki marad, ki menekül
S ki tartozik hozzám
Mert ha a lét egy kalitkába beszorul
Te fizetsz és én is de cudarul
Hát hallgass most rám

És ezt most kell eldöntenem
Te kellesz vagy a végtelen
Vagy együtt mind a kettőt elnyerem
Nekem most kell eldöntenem
Te kellesz vagy a végtelen
Vagy együtt mind a kettőt elnyerem

2 thoughts on “Demjén Ferenc : Most kell eldöntenem

  1. Reply Timce Apr 10, 2007 19:22

    Demjén Ferenc: Szerelem első vérig

    Itt vagyunk, ki tudja, kit ki hívott, mégis itt vagyunk,
    sokáig itt leszünk.
    Szárnyalunk, mint földre tévedt égben járó angyalok,
    és néha szenvedünk.
    Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk.
    Hiszen van még időnk, azért se változunk.

    Ki megtalált, itt volt néhány órát, néhány éjszakát,
    és gyorsan ment tovább.
    Még engedem, hogy ár sodorja, szél kavarja életem,
    ameddig jó nekem.
    De azt hiszem, most van itt a perc, hogy fogd a két kezem,
    az kell nekem!
    Mert ha itt vagy velem, a szívem megpihen.

    Most először mondom el, most hinned kell nekem.
    Legalább Te maradj itt velem!
    Annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
    Legalább Te legyél az nekem!

    Százezerszer mondom el, ha nem hiszel nekem.
    Legalább Te maradj itt velem!
    Mert annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
    Legalább Te legyél az nekem!

    Még százezerszer mondom el, ha nem hiszel nekem.
    Legalább Te maradj itt velem!
    Mert annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
    Legalább Te legyél az nekem!

  2. Reply Attis Apr 12, 2007 8:44

    Demjén Ferenc : Jégszív

    1. Csábít egy éj, egy sejtelmes látomás,
    Csábít egy arc, mit egyszer kell, hogy láss,
    És a szem, mit láttam már valahol,
    És kék, és olyan szép.
    És a száj, mi most más szívéhez szól:
    Tiéd volt az arc, tudom most már jól,
    És azóta

    R.:
    Jégből vagyok,
    talán fel sem olvadok,
    Hát nyújtsd két kezed,
    olvaszd fel jégszívemet!

    2. Ha valami fáj, nem érzem régen már,
    És ez a láz csak álmomban éget tán,
    És az arc, tudd meg, hogy tiéd,
    Hívj! Nekem ennyi elég.
    És a száj, ha hozzám szól majd még,
    Meg kell értsed hát, ennyi épp elég,
    Te biztosan látod,

    3. Tudd meg hát, sosem éreztem még,
    Hogy szívem, szívem tiszta jég.
    Hideg a nyár, vagy forró lehet a tél,
    Nem segíthet más, csak ha értem ég,
    Te biztosan látod…..

    Hát nyújtsd két kezed,
    olvaszd fel jégszívemet, jégszívemet.

Leave a Reply to Attis Cancel Reply